Kedves Érdeklődők!
Tisztelettel ajánljuk a figyelmükbe új időszaki kiállításunkat, mely június 15-ig megtekinthető a Látogatóközpont kiállítóterében.
Fénnyel varrott képek – Szekeres Erzsébet textilművész fehér faliképei
Sző, grafikákat készít, bélyeget tervez, mesekönyveket illusztrál a gödöllői alkotó és amint a jelen tárlata mutatja hímez, szimbolikus fehér színnel.
A fehérhímzést szűkebb pátriájának hímző asszonyainál, a Galga-mentén ismerte meg. Ő maga lenvászonra dolgozik fehér gyapjúfonallal, melyet kék és bordó színűvel egészít ki, fehér selyemfonalas kompozícióiba pedig ezüst és óarany színűeket is belevarr. A közéjük illesztett fehér és türkiz porcelán gyöngyöket fényforrásnak szánja.
A fonalak különféle öltéstechnikával kerülnek a vászon alapra, annak megfelelően, hogy melyik segíti inkább a mondandó kiemelését és mellérendelését. A lánc- és szálöltés határozottságot sugall, az apácaöltés szilárdságot, például a földét hozza a képbe, de megfelelő a kompozíció keretezésére is. A bogyós buklé öltés a bordűr, a könnycseppöltés a virágszirmok megformálására való, de kedveli az alkotó az András-keresztre emlékeztető Margit-öltést is.
Nem csupán a fehérhímzés és az öltéstechnikák, valamint a motívumok (elsősorban növényi elemek) a forrásai műveinek. Szűkszavú, lényegre törő előadásmódja is a népművészetben gyökerezik. Az egyszerű, vagy annak tűnő képi nyelvezet segítségével a néző egy olyan világba jut el, ahol a szép, a jó, az emberség, a hit, magyarságunk erős tudata uralkodik.
Alkotásainak másik éltető forrása mélyen megélt keresztény hite. A református felekezethez tartozván természetes módon fordul a református egyházművészet jellegzetes tárgyaihoz, mint a kazettás mennyezetek díszítményeihez, vagy a zsoltárok szövegszerű megformálásához. De textilbe álmodik a református egyházművészeti kánon számára szokatlan kompozíciókat is, ilyenek a Bölcsek hite – Háromkirályok, vagy a Szűz Máriát a kis Jézussal bemutató művek (Nagyboldogasszony, Napbaöltözött Asszony, Magyarok Nagyasszonya) jelezvén, hogy a kereszténységre testvéri közösségként tekint.
A képi elemek – emberi alakok, angyalok, Máriák, vagy a madarak – egységesen növényi motívumokból rajzolódnak ki, sugallva a teremtett világ egységét. Ez az archaikus – ha tetszik nagyon modern – világlátás kölcsönöz a műveknek harmóniát, melynek folyományaként békességét, derűt és biztonságot árasztanak.
A kiállítás szakrális helyen, a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett szegedi Dóm altemplomában került fölállításra, de nemcsak szent helyen, hanem szent időben, Nagyhét egyik napján, Nagyszerdán.
Szekeres Erzsébet fénnyel varrott képei a művész és a művek örömünnepeként, fehér fényragyogásukkal a húsvéti Feltámadás örömét is árasztják.
dr. Nagy Márta
egyetemi docens, a kiállítás kurátor
